A biztonsági mentések – mind a személyes-, mind az üzleti adatokról – elengedhetetlenek. Ahhoz azonban, hogy az adatmentés megbízható legyen, a felhasználóknak először is fel kell tenniük a kérdést, hogy miről és hogyan szeretnének biztonsági mentést készíteni, és mindenekelőtt, hogy milyen biztonsági mentési módszert érdemes használniuk.
1. Miről kell biztonsági mentést készíteni? A teljes számítógépről vagy az csak egyes adatokról?
A legtöbb biztonsági mentést biztosító eszköz lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy kiválaszthassák, miről szeretnének biztonsági másolatot készíteni. A felhasználók eldönthetik, hogy a teljes számítógépről szeretnének-e biztonsági mentést készíteni, beleértve a rendszerkonfigurációkat, felhasználói fiókokat, programokat, alkalmazásokat és fájlokat, vagy csak az egyes adatokról. Tehát el kell döntenie, hogy Ön számára mi a fontos. Csak bizonyos mappákról, pl. a média- és dokumentummappákról legyen biztonsági mentés, vagy vannak a számítógépen ezen felül telepített programok, beállítások stb. amelyek elvesztését szeretné megakadályozni? Sok fájlon van használatban, vagy az adatok nagy része érintetlen?
Általánosságban, de különösen akkor, ha a legtöbb mappáról és programról készül biztonsági másolat, célszerű a fájlok egyesével való másolása helyett a teljes számítógépes biztonsági mentést választani.
Ennek a két legfőbb előnye:
1. Valóban minden programról és adatról biztonsági mentés készül.
2. Meghibásodás esetén a számítógép pillanatok alatt visszaállítható a legutóbbi állapotába.
A számítógép teljes meghibásodása esetén csak a rendszer teljes biztonsági mentése előzheti meg, hogy ne kelljen mindent teljesen elölről beállítani. Ha azonban a rendszer/programmappa csak másolva van, a rendszer telepítését visszaállítás esetén manuálisan kell elindítani.
2. Hogyan kell a biztonsági mentést elvégezni? Kézi vagy automatikus mentés?
A biztonsági mentési megoldás kiválasztásakor a felhasználók választhatnak manuális és automatikus biztonsági mentés között. Ahogy a neve is sugallja, a kézi mentésnél a menteni kívánt adatokat a felhasználó manuálisan választja ki, másolja és menti le. Itt például a rendszer másolási és beillesztési parancsai segítségével duplikálják a menteni kívánt fájlokat egy külső adathordozóra (pl. merevlemez, felhő, NAS vagy hasonló).
Az eljárás nagyon egyszerű és a legtöbbek számára jól ismert. A kézi mentés nagy hátránya azonban, hogy a felhasználónak nem szabad elfelejtenie, hogy az adatairól ténylegesen biztonsági mentés készítsen, különben egy meghibásodás esetén újabb adatok veszhetnek el. Ráadásul az adatok manuálisan, biztonsági mentőszoftver nélkül történő mentése és másolása nem ad áttekintést a felhasználónak arról, hogy mely fájlokat vagy fényképeket mentette már le. Az eredmény? Az adatok vagy kétszer kerülnek mentésre, ami feleslegesen sok tárhelyet és időt vesz igénybe, vagy az egyes adatokról egyáltalán nem készül biztonsági mentés.
Különösen nagy időpazarlás a rendszeresen vagy gyakran szerkesztett fájlok mentése. Szoftver nélküli, manuális másoláskor vagy az eredeti fájlt kell kicserélni, vagy mindkét fájlt elmenteni. Ha 250 GB-ról kell biztonsági másolatot készíteni, és az eredeti biztonsági másolatok nincsenek törölve, akkor a negyedik biztonsági másolat eléri a szabványos 1 TB-os merevlemez kapacitásának határát.
Az automatikus adatmentés előnyei
Az automatikus biztonsági mentésnek számos előnye van a kézi adatmentéssel szemben. Ezeket a számítógépes rendszerben, vagy akár biztonsági mentési szoftverekkel lehet beállítani. Ha az egyik mellett dönt, a biztonsági mentés automatikusan történik, pl. egy meghatározott ütemezés vagy esemény szerint, például a számítógép indításakor vagy leállításakor. Ennek nagy előnye van a felhasználó számára: az automatikus biztonsági mentés beállítása után nyugodt lehet, és nem kell aggódnia a menteki kívánt fájlok manuális mentése miatt.
További előnye, hogy mind a saját rendszer, mind a hozzá vásárolt biztonsági mentési programok olyan mentési lehetőségeket kínálnak, mint az inkrementális mentés és a deduplikáció, amelyek legkésőbb a második mentéstől kezdve jelentősen csökkentik a foglalt tárhelyet. Ez nagyon kényelmes. Függetlenül attól, hogy a teljes számítógépről vagy csak bizonyos adatokról kell manuálisan vagy automatikusan biztonsági mentést készíteni, a felhasználónak általában 3 gyakori biztonsági mentési módszer áll rendelkezésére.
3. A 3 gyakori biztonsági mentési módszer
3.1. Teljes biztonsági mentés
Mint említettük, a teljes biztonsági mentésnél a teljes számítógép tükrözése történik. Ez magában foglalja az összes kiválasztott adat, valamint a konfigurációk tárolását. Ezek a cél adathordozón vannak tárolva egy biztonsági mentési fájlban. Ha a teljes mentést rendszeresen végezzük, nemcsak sok időt , hanem sok tárhelyet is vesz igénybe, mivel az összes menteni kívánt adatot mindig le kell másolni. Ha verzió szerinti biztonsági mentésekkel dolgozik, azaz az X nap 1. verzióját, majd az Y nap 2. verzióját tárolja, akkor ez gyorsan oda vezethet, hogy a tárhely kihasználtsága miatt csak néhány régebbi verziót tud megtartani.
A teljes biztonsági mentések egyik előnye azonban, hogy visszaállításuk kevesebb erőfeszítést igényel, mint az inkrementális vagy differenciális mentésnél. Ennek oka, hogy csak egy biztonsági mentési fájlra van szükség. Viszont a differenciális és inkrementális biztonsági mentések jó alternatívák lehetnek a teljes biztonsági mentések helyett.
3.2. Differenciális biztonsági mentés
A differenciális biztonsági mentés szükséges kiindulási alapként egy teljes biztonsági mentést. A differenciális biztonsági mentésnél csak a teljes biztonsági mentéshez képest hozzáadott vagy megváltozott adatokról készül biztonsági mentés.
A visszaállításhoz mind a teljes, mind a differenciális biztonsági mentés szükséges. Ez azonban egy kicsit bonyolultabbá teszi a helyreállítási folyamatot. Mivel a differenciális biztonsági mentés mindig a teljes biztonsági mentést használja összehasonlításként, ezzel a tárolandó adatok mennyisége minden egyes adatmentéssel folyamatosan növekszik. Ez idővel lelassíthatja a folyamatot.
3.3. Inkrementális biztonsági mentés
Az inkrementális biztonsági mentés szintén a teljes biztonsági mentésen alapul. Abban különbözik a differenciálistól, hogy az új adatmentések az előző mentéseket használják összehasonlítási referenciaként. A második biztonsági mentéstől kezdve már nem „minden” kerül biztonsági mentésre a biztonsági mentési adattárban (tárolóban), hanem kezdetben csak az, ami az utolsó biztonsági mentés óta hozzáadódott vagy megváltozott.
Ennek a technológiának köszönhetően a következő adatmentések lényegesen kevesebb tárhelyet és sávszélességet igényelnek. Míg az inkrementális mentés bizonyos előnyökkel jár a biztonsági mentés során, addig a visszaállításnál hátrányokkal jár. Helyreállításnál az inkrementális biztonsági mentés esetén mind az utolsó teljes biztonsági mentési fájlra, mind az összes későbbi inkrementális biztonsági mentésre szükség van a számítógép a legutóbbi állapotának visszaállításához. Ha az inkrementális biztonsági másolatok egyike sérül vagy törlődik, a számítógépet csak abba az állapotba lehet visszaállítani, amikor az utolsó működőképes biztonsági mentés készült, mivel az inkrementális biztonsági másolatok mindig az előző változatokhoz képest készülnek. Ez lehet inkrementális és teljes biztonsági mentés is.
Ha tehát öt inkrementális biztonsági mentés készült, és a harmadik inkrementális biztonsági mentés hibás, a számítógép csak az első vagy a második inkrementális biztonsági mentést képes visszaállítani. Az újítások így elveszhetnek, ezért célszerű rendszeresen teljes biztonsági mentést végezni és időközönként tesztelni. Így a felhasználók mindenképpen a biztonságban érezhetik magukat.
KITEKINTÉS:
Az inkrementális mentés különböző szinteken történhet, fájl-, blokk- vagy bájtszinten.
Ha az inkrementális mentés fájlszinten történik, akkor az újonnan hozzáadott és módosított fájlokat egy új biztonsági mentés biztosítja. A felsorolt három lehetőség közül ez igényli a legtöbb tárhelyet. Ha az inkrementális mentés blokkszinten történik, a biztonsági mentési szoftver azonosítja, hogy mely adatblokkok változtak meg, és azokat hozzáadja a biztonsági mentési adattárban lévő új biztonsági másolathoz.
A bájtszinten alapuló inkrementális mentés esetén a szoftver – ahogy a neve is mutatja – azonosítja, hogy mely bájtok változtak. Az újonnan hozzáadott és megváltozott bájtok hozzáadódnak a biztonsági mentéshez. A három bemutatott szint közül ez a leghelytakarékosabb, mivel a megváltozott bájtok igénylik a legkevesebb tárhelyet.
Nem számít, hogy a inkrementális biztonsági mentés melyik változatát választja, egyértelműen előnyösebb, mint a exkluzív teljes biztonsági mentés. A felhasználók tárhelyet és időt spórolhatnak vele!
4. A biztonsági mentés egyéb típusai
4.1. Pillanatfelvételek
A pillanatfelvétel és a hagyományos adatmásolás közötti különbség az, hogy a pillanatfelvétel virtuális, az adatmásolat pedig fizikai. A pillanatfelvétel egy kiválasztott fájl metaadatainak pillanatfelvétele. Tehát egyfajta tervrajznak tekinthető, amely leírja, hogy hogyan néz ki X fájl Y időpontban.
A fényképhez hasonlóan a pillanatfelvétel egy rendszer pillanatfelvételét ábrázolja. Azonban az előző pillanatfelvételnek csak az eltérő metaadatai kerülnek elmentésre. Bonyolultnak hangzik, de alapvetően egyszerű. Ha egyszer egy fájlról pillanatfelvétel készült, a fájl attól a ponttól kezdve változatlan marad. A fájl minden módosítása külön kerül mentésre. Az eredetit a felhasználó egyszerűen „elrejti”. Így olyan, mintha ugyanazzal a fájllal dolgozna tovább, pedig már egy új fájlról van szó.
De mi a bökkenő? Mivel a pillanatfelvételekkel nem jön létre egy fájl további teljes másolata, az adatok továbbra is teljesen ugyanazon az adathordozón vannak. A 3-2-1 mentési szabály alapján, azonban tudjuk, hogy a biztonsági mentést soha nem szabad ugyanazon a rendszerre menteni, mint amiről a biztonsági mentést készítjük.
A pillanatfelvételek akkor mégsem olyan jók, mint gondolnánk?
De igen, ám mindig kombinálni kell egy második adathordozón készült biztonsági mentéssel.
A pillanatfelvételek esetében az eredeti fájlt nem készük újra másolat, és nincs külön tárolva.
Ott van, ahol mindig is volt. Ez azt jelenti, hogy visszaállításkor semmit sem kell átmásolni. És pontosan ez a legnagyobb előnye a másik három klasszikus mentési módszerrel szemben, mivel a nagy fájlok másolása sok időt vesz igénybe. A pillanatfelvételeknél az adatok egyszerűen „el vannak rejtve”, és a rendszernek egyszerűen csak vissza kell hívnia, ha a felhasználó vissza akarja állítani a korábbi verziót. Ez csak néhány másodpercet vesz igénybe!
4.2. A generációs elven alapuló biztonsági mentés
A három elterjedt biztonsági mentési módszerrel (teljes, differenciális és inkrementális mentés) szemben a generációs elven alapuló, nagyapa-apa-fiú elv alapján történő mentés a digitális adatok biztonsági mentésének rotációs sémáját írja le. Az adatmentés időzített módon történik, amelynek során a fent említett módszerek alkalmazhatók.
Ennél a módszernél a biztonsági mentés naponta (fiú), hetente (apa) és havonta (nagyapa) történik. Az első lépés itt is a teljes biztonsági mentés. Ha ez megtörtént, akkor a következő mentések naponta (fiú) készülnek. Itt a felhasználók választhatnak az inkrementális és a differenciális mentés között. A hét végén újabb teljes mentés következik (apa). Az előző hétről készült napi biztonsági mentések törlődnek, és az újabb napi biztonsági mentések elindulnak. A hónap végén ismét teljes biztonsági mentés készül (nagyapa). Ez helyettesíti az előző négy hétben készült biztonsági mentéseket.
Ennek a biztonsági mentési módszernek a legfőbb előnye, hogy viszonylag kevés tárhelyet igényel, és a felhasználók kevesebb időt töltenek a biztonsági mentések kezelésével. Azonban a biztonság érdekében célszerű mindhárom biztonsági mentési komponenshez különböző adathordozókat használni.
4. Összefoglaló
A megfelelő biztonsági mentési módszer kiválasztása létfontosságú a megbízható adatmentéshez. Összességében a felhasználóknak mindig a következő 5 kérdésre kell választ adniuk a biztonsági mentési stratégiával kapcsolatban:
1. Miről kell biztonsági mentést készíteni?
Mindig mindenről érdemes biztonsági másolatot készíteni, vagy elegendő csak bizonyos mappákról, fájlokról és programokról? Akárhogy is, általában célszerű az automatikus biztonsági mentést választani. A kézi mentéssel szemben ez kezdetben kicsit bonyolultabb lehet, de a felhasználók csak így lehetnek biztosak abban, hogy az adataikról valóban mindig készül biztonsági mentés és hogy hatékonyan használják ki a drága tárhelyet, ahol vészhelyzetben sem vesznek el adatok.
2. Milyen biztonsági mentési módszert érdemes használni?
Teljes, differenciális vagy inkrementális biztonsági mentést?
Emellett van-e esetleg értelme pillanatfelvétel-technológiát is alkalmazni?
3. Mikor készüljön a biztonsági mentés?
Mindig munkaidő után, naponta egy bizonyos időpontban vagy egy esemény után történjen a biztonsági mentés? A generációs elv segítségével optimalizálható a biztonsági mentési ciklus.
4. Milyen adathordozót érdemes használni?
Külső merevlemezeken, NAS-on, felhőben vagy több adathordozón történjen a mentés párhuzamosan? Ilyenkor hasznos lehet a 3-2-1 biztonsági mentési szabály alkalmazása.
5. Hogyan működik a helyreállítás?
A felhasználók végül tesztelniük kell, hogy mennyi ideig tart a helyreállítás, és meg kell győződniük arról, hogy vészhelyzetben is valóban zökkenőmentesen működik-e.
Kapcsolódó linkek
Olvassa el, mitől lesz a biztonsági mentés jó.
Biztonsági mentés A-tól Z-ig: tippek, tapasztalatok és eszmecsere szakértőkkel.
Nézze meg a videót most!
A Synology különböző megoldásokat kínál a személyes és üzleti adatok mentéséhez.
Tudjon meg többet a Synology biztonsági mentési megoldásairól itt!
Találja meg a megfelelő biztonsági mentési megoldást 4 kérdés és részletes leírás alapján!
Töltse le ingyenesen a Synology biztonsági mentési útmutatót itt!
Megfelelő biztonsági mentési megoldást keres a vállalata számára?
Hagyja, hogy szakértőink díjmentesen és kötelezettség nélkül tanácsot adjanak Önnek!