Biztonsági mentés és virtualizáció

A mesterséges intelligencián alapuló kibertámadások számának növekedésével a Synology pontosan látja, mennyire fontos, hogy a vállalatok megbízható és ellenálló adatvédelmi megoldással rendelkezzenek. Ezért folyamatosan fejleszti az ActiveProtectet, amely a cég egyik legfontosabb adatvédelmi megoldása. A vállalatoknak ma már elengedhetetlen, hogy biztosítani tudják az üzletmenet folytonosságát, hatékonyan reagáljanak az incidensekre, és megfeleljenek a hosszú távú adatmegőrzési követelményeknek. A Synology ActiveProtect segítségével a szervezetek egy kifejezetten biztonsági mentésre tervezett appliance megoldással kezelhetik adatvédelmüket. A vállalatok egyetlen, minden szükséges funkciót magában foglaló appliance segítségével egységesíthetik adatvédelmi folyamataikat. A beépített operációs rendszer, az ActiveProtect Manager (APM) révén a menedzsment, a biztonság és a skálázhatóság

Ahogy a kiberbiztonsági fenyegetések egyre erősödnek, a biztonsági mentési stratégiák már nem csupán „biztosításként” szolgálnak a természeti katasztrófák vagy emberi hibák ellen. Ma már olyan alapvető védelmi eszközt jelentenek, amely meghatározza, hogy egy szervezet képes-e fennakadás nélkül működni zsarolóvírus-támadás vagy hirtelen adatvesztés esetén is. Az Astra Security szerint világszerte átlagosan 40 másodpercenként válik egy vállalkozás zsarolóvírus-támadás áldozatává. Érdekes módon a támadók már nem kizárólag a nagyvállalatokra összpontosítanak. Egyre gyakrabban veszik célba a kis- és középvállalkozásokat, az elosztott egységeket, a kiskereskedelmi üzleteket és az ideiglenes telephelyeket is, mivel ezek jellemzően korlátozottabb védelemmel rendelkeznek. A valós helyzetek is rámutatnak az adatvédelem hiányosságaira

Tudta, hogy a fogyasztók 71%-a szerint nagy valószínűséggel megszakítaná a kapcsolatot egy vállalattal, ha az nem megfelelően kezeli az adatokat? Az ISO 27001 szabvány segít abban, hogy a vállalatok hirtelen adatvesztés esetén is fenn tudják tartani működésüket. Az ISO 27001 egy kockázatalapú szabvány, amely meghatározza, hogyan kell a vállalat információbiztonsági kockázatait kezelni és fenntartani. Előírja az adatok kezelésére és védelmére vonatkozó követelményeket a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából, annak érdekében, hogy csökkentse a kockázatokat és erősítse a szervezet biztonsági szintjét. A szervezeteknek azonosítaniuk kell az érzékeny vállalati adatokat, fel kell mérniük a kockázatokat, és terveket kell kidolgozniuk

Napjainkban sok MSP kínál alapmegoldásként Backup-as-a-Service (BaaS) és Disaster-Recovery-as-a-Service (DRaaS) szolgáltatásokat, ugyanakkor gyakran nem használja ki a bennük rejlő bevételi potenciált. A BaaS és a DRaaS olyan beépített funkciókkal rendelkezik, amelyek értéknövelt szolgáltatásként csomagolhatók és nyújthatók, így az alapvető biztonsági mentésen túl új bevételi forrásokat is teremthetnek. Ugyanakkor miközben az MSP-k bővítik szolgáltatási kínálatukat, ezek a kibővített szolgáltatások gyakran további infrastrukturális és működési költségekkel járnak, ami hatással van az általános jövedelmezőségre. Az MSP-knek ezért érdemes stratégiaibb megközelítést alkalmazniuk, és nemcsak azt mérlegelniük, hogyan nyújtsák ezeket a szolgáltatásokat, hanem azt is, miként tehetik ezt nyereségesen. Kulcsfontosságú funkciók, amelyekkel az MSP-k bevételt

A Microsoft Teams széles körben használt a szervezeti kommunikációban, és a projektalapú együttműködéstől és a fájlmegosztástól kezdve a napi beszélgetésekig számos tevékenységet támogat. Ennek eredményeként a Teamsben keletkező adatok mára kritikussá váltak az üzleti működés szempontjából. A Teams több szolgáltatásból áll, amelyeket különböző együttműködési igényekre terveztek, beleértve a nyilvános csapatcsatornákat és a privát 1:1 csevegéseket vagy csoportos csevegéseket. Sok biztonsági mentési megoldás azonban a csapatcsatornákra összpontosít, míg a privát csevegések gyakran nem támogatottak. Ez nem azért van, mert a csevegési adatok nem fontosak, hanem mert a mentésük jelentős technikai kihívásokat jelent. A Teams 1:1 csevegéseinek biztonsági mentése mögötti rejtett összetettség

Tudta, hogy az adathalász támadások száma 1200%-kal ugrott meg? Az MI térnyerése kétélű fegyverré vált, mivel segítheti a vállalkozásokat, de célba is veheti őket. Az MI-alapú kibertámadások mára szintet léptek. Egyre gyakoribbak az MI-vezérelt adathalász támadások, az MI-támogatott hitelesítőadat-visszaélések, az intelligens zsarolóvírusok és még sok más. A vállalatoknak proaktívnak kell lenniük a vállalati adatok védelmében, modern mentési megoldásra kell támaszkodniuk, és követniük kell a 3-2-1-1-0 mentési stratégiát. Hogyan hatnak napjainkban az MI-alapú kiberfenyegetések a vállalkozásokra? Az MI-alapú kibertámadások mára nem a kivételt, hanem a normát jelentik. Mivel az MI alkalmazkodóképes és öntanuló, képes felgyorsítani a zsarolóvírus-támadások ütemét adathalász e-mailek létrehozásával,

Az MI-alapú zsarolóvírusok terjedésével minden eddiginél fontosabb az adatok védelme az új típusú kiberfenyegetésekkel szemben, amelyek továbbra is veszélyeztetik a vállalkozásokat világszerte. A statisztikák szerint a vállalkozások nagyjából 71%-a számolt be a kibertámadások gyakoriságának növekedéséről az elmúlt évben, míg 61%-uk a támadások súlyosságának fokozódását észlelte ugyanezen időszak alatt. Egyes cégek alábecsülhetik a kiberkockázatokat, ami az adatbiztonságra szánt összegek alultervezéséhez vezethet. A vállalkozások – különösen a gyorsan növekvőek – gyakran hatalmas mennyiségű adatot generálnak. Az adatok jelentős részét virtuális környezetekben tárolják, mint például a Microsoft Hyper-V vagy a VMware vSphere. A jelentések szerint a vállalatok több mint 65%-a legalább háromféle hipervizort

A kitűnni vágyó MSP-k (menedzselt szolgáltatók) számára a Compliance as a Service (CaaS) nyújtása lehet a kulcs a sikerhez. Az MSP Success felmérése szerint az MSP-k 73%-a tapasztalja a megfelelőségi szolgáltatások iránti igény növekedését, a többségük mégis nehezen tart lépést az elvárásokkal. Vegyük példaként a GDPR-t és a SOC 2-t: a GDPR az uniós magánszemélyek adatvédelmének és biztonságának megerősítésére összpontosít, mégis az MSP-knek mindössze 32%-a felel meg az előírásainak. A SOC 2 az ügyféladatok védelmét célozza folyamatos audit-ellenőrzéseken keresztül, azonban az Infrascale adatai szerint az MSP-k csupán 15,5%-a felel meg ennek a szabványnak. Azok az MSP-k, akik tartják a lépést,

Halott a szalagos mentés? A kibertámadások növekvő veszélye hosszú követelménylistát eredményezett az üzletmenet-folytonossági tervek kialakításához. Ugyanakkor a szalag nem halt meg; sok vállalat még mindig használja, hogy megfeleljen a szabályozói ellenőrzéseknek. Szerintünk a szalag értéke nem veszett el, csupán félre lett pozícionálva. Erőssége a tartósságában, a költséghatékonyságában és az offline tárolásban rejlik, ami ideálissá teszi a hosszú távú megőrzéshez. A valódi kihívás a szervezetek számára ma az, hogyan illesszék be a szalagokat a modern adatvédelmi architektúrába. A szalagoknak kiegészíteniük kell a modern mentési megoldásokat, nem versenyezni velük. Új szerep a szalagok számára: Hosszú távú adatmegőrzés A szalagokat évtizedek óta használják

Ahogy a kibertámadások egyre intenzívebbé válnak, és az üzleti leállások költsége folyamatosan nő, a vállalatok újragondolják, miként illeszkednek adatvédelmi stratégiáik a kiberreziliencia-tervezésbe. A Safe Harbor (Cyber Recovery) elvek mentén a fókusz egyetlen alapvető kérdésre helyeződött át: megbízható-e még a kritikus adat, és helyreállítható-e akkor is, amikor minden más csődöt mond? A biztonsági mentések ma már nem pusztán arról szólnak, hogy másolatot készítünk az adatokról. A tét az, hogy ezek a másolatok érintetlenek, ellenőrizhetők és kellően gyorsan visszaállíthatók legyenek ahhoz, hogy az üzletmenet fennmaradjon. A szalag korábban kulcsszerepet játszott alacsony költsége és offline jellege miatt. Azonban az adatvolumenek növekedésével és az